+36 20 239 7460 csonakberbe@gmail.com

Fontosabb hajózási jogszabályok

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

A víziközlekedés rendjérõl szóló 57/2011.(XI.22.) NFM rendelete (Hajózási szabályzat)

A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

  1. § (1) A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.

(2)1 Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek, továbbá amelynek nem kell rendelkeznie a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy a vízi sporteszközökre előírt típusjóváhagyással.

(3) Nem minősül fürdésnek a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata.

(4) Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.

(5) A kijelölt fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pálya nem jelölhető ki.

  1. § (1) Tilos fürdeni:
  2. a) hajóútban;
  3. b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
  4. c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;

d)2 kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;

  1. e) egészségre ártalmas vizekben;
  2. f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
  3. g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
  4. h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
  5. i) ahol azt tiltó tábla jelzi.

(2) A fürdési tilalmat 60×30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell jelölni a tiltott terület hosszát és irányát. A tiltó táblákat a tiltási határon is el kell helyezni.

  1. § (1) Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.

(2) Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentő őrséget kell állítania.

  1. §3 (1) A Balatonon – keleti, középső és nyugati medencékre bontva -, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint – a Fertő tavi viharjelző rendszer kivételével – a működtetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

(2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve az országos sportági szakszövetség versenynaptárban szereplő, hivatásos, amatőr vagy vegyes versenyrendszerében, kizárólag versenyengedéllyel rendelkező versenyzők részvételével rendezett úszóversenyen (bajnokságon) való részvételt, ha azt a vízirendészeti hatóság engedélyezte, mint vízi rendezvényt.

(3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.

(4) Viharjelzés tekintetében a Balaton keleti és középső medencéjét a tihanyi Balatoni Hajózási ZRt. (a továbbiakban: BHZRt.) kompkikötő keleti mólójának, valamint a szántódi BHZRt. kompkikötő keleti mólójának jelzőoszlopait összekötő képzeletbeli egyenes választja el egymástól. A középső és a nyugati medencét a badacsonyi BHZRt. kikötő keleti mólójának, valamint a fonyódi BHZRt. kikötő keleti mólójának jelzőoszlopai között húzott képzeletbeli vonal határolja. A három medencében a várható szélviszonyok figyelembevételével egymástól eltérő viharjelzési fokozatok is elrendelhetők.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a vízirendészeti hatóság engedélyében meghatározza azon fokozott biztonsági előírásokat, amelyek biztosítják viharjelzés vagy meteorológiai veszélyjelzés esetén a résztvevők biztonságát.

 

  1. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:

  1. a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
  2. b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
  3. c) kikötők és veszteglőhelyek területén;

d)4 folyóvizeken és azok mellékágain.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását – jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából – végző szakszemélyzet tevékenységére.

  1. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.

(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.

(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.

  1. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

Kivonatok a Hajózási Szabályzatból (57/2011. (XI. 22.) NFM r.) és egyéb vízi jogszabályokból (2000. évi XLII. tv.)

 csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő vízijármű(amelynek hossza nem érheti el a 7 métert; névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW

hajó: belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó;

kishajó: az a hajó, amelynek hajótesten a kormány és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t nem éri el, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, továbbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát

 

géphajó: minden saját gépi berendezésével hajtott hajó, kivéve azokat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyváltoztatásra (kikötőben vagy be- és kirakodó helyen), illetve azok vontatásakor vagy tolásakor a műveletképesség növelésére használják

motoros vízi sporteszköz: sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek hossza nem éri el a 4 métert, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belső égésű motor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten – és nem annak belsejében – ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, például waterbob, waterscooter, jetbike, jetski és más hasonló vízijármű.

Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel – az vezethet, aki

    a 14. – gépi hajtású vízi jármű esetén 17. – életévét betöltötte

    úszni tud,

    a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,

    ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.

Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

    mentőmellény – a csónakban tartózkodó 16. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

    evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

    horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

    kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,

    legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,

    egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban – 1 db,

    a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,

    ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.

 

 Kajakok, kenuk, (kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek,) továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

   mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

    evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

    legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1 db,

    kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm,

    a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,

    fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel – 1 db.

A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny – beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat – ideje alatt közlekedhet versenycsónak.

Kedvtelési célú kishajók felszerelése

A hajótest hossza (m) 0-6 6-12 12-15 15-20

1 Főhorgony Négykapás horgonyok (kg) 7-10 10-20 20-40 40-50

     Danforth, Bass és egyéb lemezhorgonyok, CQR, Bruce és ekehorgonyok -10% -10% -15% -20%

2 Tartalék horgony (kg) A választott főhorgony súlyának minimum 80%-a, de maximum 25 kg tömegű legyen.

3 Horgonylánc átmérő (mm) 4 6 8 10

     hossz (m) 13 18 22 25

   Horgonykötél átmérő (mm) 8-10 10-16 16-20 20-24

     hossz, mint a láncnál, de legalább (m) 5-7 9-11 13-15 17-19

4 Kikötőkötél átmérője (mm) 10 10-15 15-20 20-24

     hossza (m) 5 9 13 19

     száma (db) 2 2 2 3

5 Csáklya (vízmérőléc) 1m merüléstől a nyelét dm-es beosztással kell ellátni! 1

   Evező 2 db (1 pár) 1

6 Mentőeszközök mentőgyűrű, vagy mentőpatkó 8, vagy 25 m hosszú felúszó kötéllel (db) 1 (8 m kötéllel) 2 (25 m kötéllel)

     mentőmellény, teljesítmény szint:

legalább 100, illetve 150 az EN

395 (ISO 12402-4), illetve EN 396 (ISO 12402-3) szabványoknak megfelelően a hajón tartózkodó személyek számának megfelelő számú

7 Tűzoltó készülék A, B, C osztályba sorolt tüzek oltására alkalmas porral oltó (db/kg) 1/1 2/4 3/6

8 Elsősegély felszerelés „I” számú egészségügyi mentődoboz

/MSZ 13553 szerint (db) 1  

     „II” számú egészségügyi mentődoboz

/MSZ 13553 szerint (db)   1

9 Vízmentes kézi lámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel Független áramforrásról működő vízmentes kézi lámpa, 1 db, minimum 2,5 W teljesítményű

10 Hangjelző készülék Egyszólamú, 350 Hz frekvenciát meghaladó tartományban működő beépített vagy kézi kürt

11 Fürdőlétra (vagy lépcső, hágcsó) 0,5 m-t meghaladó szabadoldal esetén A hajón legalább 1 db megfelelő eszközt kell biztosítani!

 BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások

  1. Kishajó és 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak elárasztás esetében is az engedélyezett személyi befogadóképesség alapján számított 7,5 kg/fő maradó felhajtóerővel úszóképesnek kell maradnia.
  2. A kishajót a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelő evezővel kell ellátni.
  3. A gépi hajtásra alkalmas segédmotorral rendelkező vitorlás hajó felszerelését ki kell egészíteni a gépi hajtás jelzésére szolgáló, az e Szabályzat I. rész 3.12 cikk 3. bekezdése szerinti fekete kúppal.
  4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:
  5. a) a Balatonon 0,3 m,
  6. b) más vízterületen 0,25 m.

Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.

  1. Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II-2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
  2. Kishajónál – a személyhajók kivételével – a Hajózási Szabályzat II. Rész 8.01 cikk 2. pont a)-c) alpontjában meghatározott jelzőtest méretek 0,4 m-re csökkenthetők.
  3. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműre vonatkozó előírások
  4. Alapvető stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítőkkel rendelkezzen;
  5. fedélzeti kialakítás: fa padozat esetében a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet;
  6. kikötés: az úszóművek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötőbakkal vagy kikötőkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak;
  7. korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acélszerkezet esetében minimális követelmény két réteg korrózióvédő bevonat, egy réteg fedőfestés; faszerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek;
  8. felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékű egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva;
  9. fedélzeti keret: minimum 60x60x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;
  10. fedélzeti hossz- és keresztmerevítők: minimum 40x40x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;
  11. téli tárolást a vízből kiemelt állapotban oldják meg.

Nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközre vonatkozó előírások

  1. Vízi sporteszköz egy vagy több úszótestet foglalhat magában, amelyek önmagukban vízmentesek és biztonságosan vannak egymáshoz erősítve úgy, hogy teljes terheléssel történő használat mellett a vízterület időjárási, vízjárási és hullámviszonyait maradandó alakváltozás és a vízmentesség csökkenése nélkül kiállják.
  2. Vízi sporteszköznek
  3. a) hullámzó vízen biztonságosan el kell viselnie a megadott legnagyobb terhelés 125%-át;
  4. b) zárt testének teljes térfogata legalább a legnagyobb bemerülési térfogatnak a kétszerese legyen;

 

  1. c) megfelelő stabilitással kell rendelkeznie;
  2. d) képesnek kell lennie legalább 8 km/h holtvízi sebesség elérésére, továbbá a kitérési, fordulási és megállási műveletek végrehajtására.

Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése

  1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
  2. Csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozás, keresztezés és előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.
  3. Ha azonos hajtású kishajók vagy csónakok vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
  4. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.
  5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz útjából és – feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi – legalább 30 m távolságot tartani attól.
  6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.
  7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
  8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel
  9. a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,
  10. b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és
  11. c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni

tilos.

 

  1. Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
  2. Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve –
  3. a) a vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,
  4. b) gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m

távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.

  1. Ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.
  2. Vízisízés, vízi sport – és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok között tilos.

Ha a 10. pontban előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.

Fürdés céljából a vízi járművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.

A vízi járművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.

A menetben levő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével – tilos állni.

A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.

Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 16 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban előírtak megtartásáért.

Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.

Kishajóval, motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, személyt, légi járművet vontatni abban az esetben szabad, ha

  1. a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,
  2. b) a vontatókötél a vízi és légi járművek műveletképességét nem gátolja,
  3. c) a vontatókötél a vontatott vízi és légi járműről is könnyen kioldható.

A vízisít vagy más hasonló (úszó eszköznek nem minősülő) eszközt vontató vízi jármű közlekedésére – a Szabályzat vagy a hajózási hatóság eltérő átmeneti rendelkezése hiányában – a kisgéphajó közlekedésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A vízen vontatott személy mentőmellényt köteles viselni.

Fürdésre kijelölt vízterületen vízi járművel közlekedni a 2. pontban foglaltak kivételével tilos.

Fürdésre kijelölt vízterületen vízi jármű akkor közlekedhet, ha a telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a hajó a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.

A Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz közlekedése

  1. a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben [hajózást szabályozó jelzések a vízi úton] meghatározott A.17 és/vagy A.18 és/vagy a A.20 jelzés jelzi,
  2. b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszó létesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),
  3. c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel),
  4. d) személyhajó- és kompkikötő 100 m-es körzetében (ha a vízi út méretei ezt nem teszik lehetővé, akkor a lehető legnagyobb távolságot kell ezektől tartania úgy, hogy a személyhajó és komp kikötését vagy közlekedését nem zavarhatja),
  5. e) tavakon a partéltől számított 1000 m széles vízterületen kívül,
  6. f) azokon a vízterületeken, ahol a meteorológiai viszonyokat a II-5. [hajózási jelzőfények fényerőssége és láthatósága] melléklet II. fejezet C. pontja szerint jelzik:

– „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a partéltől számított 500 m széles vízterületen kívül,

– „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) a vízterület egészén.

Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:

  1. a) hajóútszűkületben,
  2. b) hídnyílásban és zsilipben, továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,
  3. c) kikötőben (kivéve a vízi sporteszközök kikötőit), továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,
  4. d) vízi utak keresztezésében vagy találkozásánál.

A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata:

  1. a) ott, ahol ezt az I-7. [hajózást szabályozó jelzések a vízi úton] mellékletben meghatározott A.17. jelű tábla jelzi,
  2. b) hajóútszűkületben,
  3. c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében.

KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZI JÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK

A kedvtelési célú vízi jármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:

A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért.

A vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

Kapcsolat

Előre egyeztetett időpontban tudjuk fogadni Dunaharasztiban található telephelyünkön.

A bérlési idő: 07:00 -20:00 óráig (megbeszélés szerint előző nap elvihető)

Telephely: 2330 Dunaharaszti, Attila u.26/a

Tel

+36202397460

Email

csonakberbe@gmail.com